A málna- Rubus idaeus
A málna a rózsavirágúak rendjének rózsafélék családjába tartozik, a szeder nemzetségen belül a málnafélék alnemzetségébe.
A málna félcserje, földfeletti hajtásrendszere meddő éves zöld hajtásokból, és másodéves megfásodott vesszőkből áll. A megfásodott másodéves vesszők virágoznak és termést érlelnek, majd befejeik az élettevékenységüket és elhalnak.
A gyökérzet zöme a talaj 10-30 cm-es rétegében helyezkedik el, a rajtuk lévő járulékos rügyekből tömegessen fejlesztik a gyökérsarjakat. A termővesszők alapi részén elhelyezkedő alapi rügyekből fejlesztik a tősarjakat.
A Magyarországon termesztett málna fajták egyszer vagy kétszer termő málnák. A málna öntermékeny gyümölcs, a termése csoportos, csonthélyas termésű, a vacokkúpról könnyedén leválasztható.
Környezeti igények
A málna Magyarország egész területén termeszthető, de gazdaságosan csak a kiegyenlített klímájú területeken nevelhető. Víz és páraigényes, közepes fényigényű növény. A termőrügy differenciálódás június elejétől július közepéig tart, ha ekkor az időjárás aszályos, és a málnát nem tudjuk öntözni, akkor a következő évben hiába csapadékos az év, a nem megfelelő fejlettségű termőrügyek miatt a termés elmarad a várttól.
Több talajtípuson megél, ha az 40-50 cm termőréteggel bír, tápanyagban gazdag, jó víz és levegőgazdálkodású, pH-ja 5,5-6,5 közötti. A málna mészérzékeny növény, a levegőtlen talajvszonyokat nem viseli el.
A málna kifejezetten tápanyag igényes. A tápanyagfelvétel az egész tenyészidőszakban intenzív, de legnagyobb tápanyagigény a virágzás közepétől a szüret végéig jelentkezik. Erősen reagál a K és Mg és B hiányára. A magnézium hiánynál a levelek károsodása, a kálium és bór hiánynál elsősorban a termés mennyiségének csökkenése és minőség romlása jelentős.
A csapadékban, öntözésben kritikus május közepétől augusztus közepéig tartó időszak, mely a termésbiztonság szempontjából meghatározó. A virágzás után végzett rendszeres, esetleg tápoldatos öntözés a termesztés biztonságának és a hozam növelésének feltétele. Augusztus első felétől, a rügydifferenciálódás végétől az öntözés már nem ajánlatos. A helyes táplálás NPK aránya a tenyészidőszakra 1:0,5:1,5. Az intenzív termesztésben a jó mikroelem ellátottságot is biztosítani kell. Klórérzékenységük miatt, mint más bogyósoknál, csak klórmentes komplex és klórmentes kálium trágyák alkalmazhatók.