Tápanyaghiány, tápanyagfelesleg, antagonizmustünetei

 

Előre szólok, ez egy eléggé száraz anyag lesz, de talán megéri a fáradtságot végigolvasni.

 

Volt egy nagyon jó kérdés, ami elgondolkodtatott azon, hogy azok a kert és növényszerető emberek, akik nem a szakmából érkeznek, honnan is tudhatják, ha a növényük nem érzi jól magát a helyén? Pedig ők mindent magadnak a növénynek, tápanyagot, vizet, fényt-a növény mégis sárgul, barnul, hullik a levele, a termése, esetleg a virág nem is köt be...

 

Sok tünetet nem a kórokozók vagy a kártevők számlájára írható. A túl sok vagy túl kevés tápányag is okozhat gondot, gátolhatják egymás felvételét. Ezt az egymással szembeni gátló hatást hívjuk antagonizmusnak.

 

A növények szemszögéből háromféle tápanyagcsoportot külömbözetünk meg:

 

- makroelemek

 

- mezoelemek

 

- mikroelemek

 

Makroelemek:

 

Makroelemeknek azokat a nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket nevezzük, amelyek a legnagyobb mennyiségben (0,1-6,0%) fordulnak elő a növényekben. A növényekben található koncentrációk alapján a makroelemek közé az alábbi tápelemek tartoznak: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K).

 

Nitrogén (N)

 

A nitrogén fontos szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében, a termésképzésben, a növényi fehérjék létrehozásában. Fontosságát mutatja, hogy az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagok (kromoszómák, nukleinsavak, pl. DNS, RNS) alapvető alkotóeleme. Nélkülözhetetlen a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában.

 

A nitrogénhiány tünetei
Ha a talajban kevés a felvehető nitrogén mennyisége, a növények növekedésükben visszamaradnak. Mivel a nitrogén újrafelhasználható elem, a hiánytünetek először az idősebb levelekben jelentkeznek. A nitrogén hiánya súlyos problémákat okoz: a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést. 
Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak.

 

A nitrogénfelesleg tünetei
A vegetatív szervek megnyúlnak. A betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. A túlzott N műtrágyázás károsan befolyásolja a termésképződést, valamint egyes növényeknél a tárolhatóságot.
A nitrogén túladagolás csökkenti a növények fagyállóságát. A talajok túlzott N-ellátottsága a nem kívánt nitrát- (N03-) felhalmozódáshoz vezethet. A túlzott nitrogénfelesleg ezen kívül környezetkárosító is.

 

Foszfor (P)

 

A foszfor szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rész vesz. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen. Termésnövelő hatása nem annyira látványos, mint a nitrogéné, mert a vegetatív részek fejlődését nem fokozza olyan mértékben. A termésképzésben döntő fontosságú, kihat a termés mennyiségére és minőségére is.

 

A foszforhiány tünetei

 

Mivel a P szinte minden növényi anyagcsere-folyamatban szerepel, hiánya esetén anyagcserezavar következik be.A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés (antociánosodás) is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel. 
A foszfor hiánya késlelteti a virágzást, az érést. Ha a foszforhiány a vegetációs időszakban tartós, a termésképzés csupán töredéke lesz a normálisnak.

 

A foszforfelesleg tünetei

 

A P-felesleg általában nem közvetlenül mutatkozik meg, azonban nem kedvez a növényeknek, mert nagymértékű tápelem-aránytalanságot okozhat. Nitrogén és mikroelemek (Zn, Cu, Fe, Mn) relatív hiánya léphet föl.
A nitrogén és a foszfor fiziológiai hatásukat tekintve egymásnak antagonistái. A nitrogén a vegetatív szervek növekedését stimulálja, míg a foszfor a generatív szervek megjelenését, a termésképzést serkenti. Ebből kifolyólag a túl sok foszfor N-hiányként mutatkozik meg a növényeknél.

 

Kálium (K) 

 

A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre, és a növényben történő anyagáramlásra, befolyásolja a vízgazdálkodást, nagymértékben javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát. Fokozza a termésbiztonságot (betegségekkel szembeni ellenállóság, vízháztartás, megdőlés veszélyének csökkentése, fagytűrés). A betegségekkel szembeni ellenállóság szabályozása kapcsolatban van a K-nak azzal a tulajdonságával, hogy elősegíti a vastagabb epidermisz sejtfalak kifejlődését.

 

A káliumhiány tünetei 

 

A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. "rejtett éhség" azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek. Káliummal hiányosan táplált növények betegség-ellenállósága csökken.

 

A káliumfelesleg tünetei 

 

A növényeken Mg-, esetleg Ca-hiány tünetek mutatkozhatnak a kation egyensúly eltolódása miatt. Tipikus kálium toxicitás gyakorlatilag nem fordul elő.

 

 

 

Mezoelemek:

 

Kalcium (Ca)

 

A kalcium felelős a sejtfalak stabilizálásáért, növeli a növények ellenálló képességét a toxikus nehézfém-koncentrációkkal szemben, bár a talajban rendszerint jelentős mennyiségben van jelen, felvehetősége gyakran okoz problémát. Savanyú talajokon a Ca felvétele gátolt.

 

A kalcium hiány tünetei 

 

A gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs elnyálkásodik,  megbarnul, majd elhal. A hajtás vegetációs kúpja is károsodik. A levélszélek szakadozottak, mivel az új levelek széle összetapad.Felvétele nagyban függhet a kálium és magnézium kínálat nagyságától is.

 

A kalciumfelesleg tünetei 

 

A Ca túlsúlya ritkán tapasztalható. Meszezés után vagy meszes talajokon a magnézium felvétel felgyorsul. Ezen kívül a mikroelemek (különösen a vas, mangán) oldhatatlan formában lesz jelen a talajban, ezért a relatív mikroelem hiány okoz klorotikus (sárgulásos) tüneteket.

 

Magnézium (Mg)

 

A magnézium a klorofil (zöld növényi színtestek) központi alkotóeleme. Csak a gyökértől a levelek felé közlekedik a növényben, visszafelé nem.Az ionantagonizmusnak a magnézium szempontjából nagy szerepe van. A K⁺, Ca²⁺ és NH4⁺ ionok bizonyos esetekben akadályozzák a Mg²⁺ felvételt. 

 

A magnéziumhiány tünetei 

 

Elégtelen Mg-ellátás esetén csökken a fotoszintézis és a klorofill képződés, a növényen klorózis, sárgulás látható. A klorofillok szétesése következtében a levél erek között márványozottan kifehéredik a levél.

 

A magnéziumfelesleg tünetei 

 

Ritkán tapasztalható. A kation egyensúly megbomlásából következően Ca- és/vagy K-hiánytünet jelenhet meg.

 

Kén (S)

 

Fontos szerepe van a fehérjék, enzimek és vitaminok (pl. biotin, tiamin) felépítésében. Részt vesz a fotoszintézisben is. Az olajos növényekre a magasabb kénigény jellemző. A kén az illóanyagok felépítésében is részt vesz.

 

A kénhiány tünetei

 

 Az egész növény fakózöld színű lesz, az idősebb levelek sárgulnak először. Erős hiánynál bíborvörös, antociános elszíneződés is megjelenhet. Jelenleg Magyarországon a szénnel fűtött erőművek leállítása miatt a mezőgazdasági talajok jelentős részében kénhiány lépett fel, így a kén pótlása elengedhetetlen.

 

A kénfelesleg tünetei 

 

Bár ritkán fordul elő, hogy a talaj túl sok szulfátot tartalmaz, az érzékeny növényeken azonban felléphetnek a levélszélektől befelé terjedő sárguló foltok és a perzselés jelei. A levélméret elmarad a normálistói, és idő előtti elöregedés is tapasztalható.

 

 

 

Mikroelemek

 

A vas (Fe) 

 

A talajok összes Fe-tartalma viszonylag magas, de ebből a növények számára felvehető mennyiség általában kicsi. A talaj oldható Fe-tartalma a pH csökkenésével növekszik.A növények a vasat általában Fe²⁺ -ion formájában veszik fel, mert ez az alak szükséges az anyagcseréjükhöz. A vas felvételét nehezítheti a többi kation jelenléte pl. Ca²⁺, K⁺, Mg²⁺, Cu²⁺, Mn²⁺, Zn²⁺. A vas különböző enzimatikus folyamatokban, a fotoszintézisben, a légzésben, játszik szerepet.

 

A vashiány tünetei

 

A fiatalabb leveleken jelentkezik. Az érközök sárgulnak, a levelek erei zöldek maradnak. Súlyosabb esetekben a legfiatalabb levelek már szinte fehérek. Meszes talajokon, ill. meszezés hatására vasklorózis jöhet létre. Ennek oka, hogy ilyen körülmények között a vasnak rossz az oldhatósága és a mozgékonysága. Legjobban permetező trágyázással vagy kelátok alkalmazásával gondoskodhatunk a vas pótlásáról.

 

A vasfelesleg tünetei

 

Kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.

 

A cink (Zn) 

 

A növények a cinket Zn²⁺ -ionként vagy komplex vegyületek formájában veszik fel. 
A cink fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében, növényi hormonok szintézisében.A Zn²⁺ -ion felvételét a többi fémion jelentősen befolyásolja. Ugyanez az antagonista hatás figyelhető meg a foszforral szemben is. Magas foszforellátottság esetén Zn-hiány észlelhető, főként meszes talajokon.

 

A cinkhiány tünetei 

 

Hiánytüneteként megfigyelhető a levelek erek közti klorózisa, majd a szövetek teljes elhalása. Gyakori az ún. rozettásodás a csokros levélállás következtében. 
Cinkhiány a talajban általában a kedvezőtlen felvételi viszonyok és a foszfortúlsúly következtében lép fel. 

 

A cinkfelesleg tünetei

 

A Zn-többlet tünetei hasonlóak a Fe-, illetve Mn-hiány tüneteihez, de a klorózis nemcsak a fiatal leveleken jelentkezik. A növény visszamarad a növekedésben, és végül elpusztul. Jellemző a levelek vörösesbarna vagy sárgásbarna elszíneződése.

 

A réz (Cu) 

 

A növények Cu²⁺ -ionként veszik fel a talajból, de kisebb mennyiségben különböző szerves komplexek formájában is képesek felvenni. Más kationok jelenléte befolyásolhatja a rézfelvételt. Számos enzim katalizálásában nélkülözhetetlen.

 

 A rézhiány tünetei

 

Hiánya esetén a levelek szürkés zöldek lesznek vagy kifehérednek. A klorózis mindig a fiatal leveleken jelentkezik először. A növény növekedése lelassul, lankadttá válik. Hiánytüneteivel elsősorban nagy szervesanyag-tartalmú talajokon, rézhiányos homokos podzol talajokon, illetve karbonátos talajokon találkozhatunk. Kezelésére talaj- és lombtrágyázást egyaránt alkalmazhatunk.

 

 A rézfelesleg tünetei

 

Erősen savanyú talajok esetében nő az oldható réztartalom, itt előfordulhat rézfelesleg, illetve toxicitás. A rézfelesleg tünetei hasonlóak a Fe-hiány tüneteihez. A gyökér növekedése gyenge, színe elsötétül, a gyökércsúcsok elhalnak. A fiatalabb levelek erős sötétzöld színűek lesznek.

 

 

 

 

 

 

Oldal: Tápanyaghiány, tápanyagfelesleg, antagonizmus tünetei
Bogyókert-kiskerti bogyósgyümölcs termesztés a mézbogyótól a szamócáig - © 2008 - 2024 - bogyokert.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat