Kék mézbogyó-Kamcsatkai mézbogyó-Hasukappu
Lonicera caerulea
Ezek a nevek mind egy növényt jelentenek- a mézbogyót.
Ez a növény a loncfélék családjába tartozó lonc nemzetség egyik tagja.
Természetes formájában 2-2,5m magas gömb alakú bokor, folyók mentén, mocsaras területek mentén tűnik fel. Oroszországban, Japánban, Kínában, Kanadában őshonos. A termesztett fajták kicsit kisebbek, 1,5-2 m magasságig nőnek.
Levelei ovális alakúak, kékeszöldek, kicsit viaszosak.
Virágai nem túl feltűnőek, sárga és fehér színűek. A virágzás akár 20-30 napig is eltarthat. A virágok rovarmegporzásúak. A mézbogyó hermafrodita, de nem önmegporzó. A sikeres termesztés érdekében több fajtát kell ültetni, hogy a keresztbeporzás létrejöhessen.
A bogyók kék színűek, hosszúkásak, kicsit hasonlítanak az áfonyára. 1 cm átmérőjűek és 5 cm hosszúak is lehetnek, elérhetik akár a 3 grammos súlyt is. A bogyók akár 20 magot is tartalmazhatnak, amik puhák evés közben észrevétlenek, hasonlatosak a kivi magjához.
A mézbogyó termése sokféle vitamint tartalmaz (karotin, B1, B2, B9, B6, P), e mellet pektineket és ásványi anyagokat. C-vitamin tartalmi a citroméhoz hasonlítható. A kék mézbogyó 50%-kal több polifenolt, és kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az áfonya.
Felhasználása sokrétű: használják a népi gyógyászatban, a gyümölcs megerősíti a szív hajszálereit, rendszeres fogyasztása segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, megerősíti a gyomrot, a májat és az epehólyagot. Leve hatékony gombafertőzések és fekélyesedések kezelésében, a levelei és a virágai a szem, torok és bőrbetegségek gyógyítói. A felaprított levelei antiszeptikus hatásai miatt sebgyógyításra alkalmasak.
A mézbogyót nyersen, frissen fogyasztva is igen ízletes, de feldolgozva készíthető belőle, lekvár, szörp, fagylalt, joghurt, gyümölcslikőr vagy akár gyümölcsbor is. A gyümölcs alkalmas aszalásra és mélyfagyasztásra is. Mélyfagyasztásból felengedve pürés állagú, ami alkalmas lehet desszertek, mousse-ok készítéséhez.