A legfélelmetesebb kártevő

 

Drosophila suzukii- Foltosszrnyú muslica

 

Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti egy Európába az elmúlt években Ázsiából bekerült légy. A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg.

 

 A nőstény fűrszes tojócsöve

 

A nőivarú egyed fűrészes tojócsöve áthatol az egészséges termés bőrszövetén, így akár meggybe is könnyedén elhelyezheti a tojásait.

A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) ezért tette fel az általa vizsgálatkötelezettségre javasolt károsítók A2 listájára.

A nőivarú és a hímivarú egyed

Földrajzi előfordulása

Ázsiában honos faj, Japánban észlelték először. Mára jelen van Kínában, Indiában, Koreában, Thaiföldön, Tajvanon. Oroszország dél-szibériai részén is találtak már rovarcsapdában Drosophila suzukiit. Ázsiából az USA (2008) érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban (2008), Olaszországban (2009), Franciaországban, Szlovéniában (2010), Németországban, Svájcban, Belgiumban (2011), Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban (2012). Nagymértékű gazdasági kárt képes okozni (málnán 80-100%-os, szamócán 80%-os veszteséget is jelentettek).

 

Gazdanövényei

Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

 Kártétel szamócán

 

A károsító jellemzői és az általa okozott tünetek

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy. A rokon muslica fajoktól igen nehéz megkülönböztetni, a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával, a hím átlátszó szárnyán azonban fekete folt található. Lárvája krémszínű, 5-6 mm hosszú, bábja hengeres, hossza 2-3 mm.

Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg. Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat, amelyek a termésben bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok. Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A D. suzukii már rothadó félben levő gyümölcsből rajzik.

A kártétel tünete meggyen

 

A kifejlett légy telel át védett helyen, pl. komposztban és raktárban. Megtelepedésének a tartós, kemény hideg, természetes terjedésének a száraz területek és hegységek szabnak gátat. Észak-Európa déli területein évente 1-3 nemzedéke fejlődhet, Dél-Európában 12 generáció is kialakulhat.

A lárva málnában

 

 

Terjedése

Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el, gazdanövényeinek kereskedelmi forgalma jelentős. Nehéz észrevenni a korai fertőzéseket, mivel kicsi a tojásrakási sebzés, így a fertőzött termések könnyűszerrel kerülnek a szállítmányokba. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.

Védekezési lehetőségek

1. Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt.Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.

2. Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is.

3. A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése:  Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése talajba forgatással vagy a fentiek szerinti erjesztéssel. Súlyos fertőzéskor a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni.

4. Kémiai védekezés:   A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett hatóanyag tartalmú készítményekkel: piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin), spinozad az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümölcsök megvédése e kártevőtől. Az eredményességhez azonban szükséges, hogy a termelők védekezése terjedjen ki nagyobb, összefüggő területre, mivel a károsító repülési aktivitása miatt egyetlen elhagyott magányos ültetvény vagy magánkert is fertőzési forrásul szolgál a fogékony növények számára.

 

 

Oldal: A bogyósok növényvédelme I.-A legfélelmetesebb kártevő
Bogyókert-kiskerti bogyósgyümölcs termesztés a mézbogyótól a szamócáig - © 2008 - 2024 - bogyokert.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat